A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége, ezért jelen anyagban csak ezekkel foglalkozunk. A hétköznapi elnevezések egyébként: szavatosság és garancia.

3.1. Jótállás (garancia)

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, az azt „garantálja”, hogy a jótállás időtartama alatt a szolgáltatása hibátlan lesz. Jótállás terheli a vállalkozót, függetlenül attól, hogy felelős-e a dolog, szolgáltatás hibájáért (pl. tudott vagy nem tudott róla), ezért is minősül objektív jogkövetkezménynek. A jótállási kötelezettség csak a felek szerződésben rögzített megállapodása vagy a vállalkozó egyoldalú jótállási nyilatkozata alapján (akár a jótállási jegy átadásával is) keletkezhet. A felek által létrehozott jótállási kötelezettségen túl jogszabály is előírhat ilyen kötelezettséget. A témánkhoz kapcsolódó jogszabály az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, amely az alábbi szolgáltatásokra írja elő a jótállást:


1. lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások,
2. háztartási gépek és készülékek javítása,
3. barkács- és kerti szerszámok javítása,
4. személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,
5. audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
6. gyógyászati segédeszközök javítása,
7. telefon- és telefax-berendezések javítása,
8. hangszerek javítása,
9. órák javítása.


A fenti javítások, karbantartások esetében is csak akkor van kötelező jótállás, ha fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó, és a vállalkozói díj a húszezer forintot meghaladja (ÁFA és anyagköltség is beleszámít ebbe az összegbe). A javító-karbantartó szolgáltatások jótállási időtartama hat hónap, és ezen a határidőn túl a megrendelő jótállási igényt nem érvényesíthet, akkor sem, ha csak később derült ki a hiba. Ha a hiba a jótállási időn túl merült fel, a megrendelő kellékszavatossági igényt vagy kártérítési igényt érvényesíthet a vállalkozóval szemben (ezek határidőin belül). A vállalkozónak azért jelent nagyobb terhet a jótállás, mint a kellékszavatosság, mert a jótállási időtartamon belül a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Sok esetben nem lehet megállapítani, hogy a hiba oka ténylegesen mikor keletkezett, és ilyenkor (a bizonyítatlanság miatt) akkor is a vállalkozó viseli a költségeket és a felelősséget, ha nem lehet igazolni, hogy hibásan teljesített volna. A megrendelőnek egy peres eljárásban csak azt kell bizonyítania, hogy a jótállási kötelezettség terheli a vállalkozót, és hogy a hiba fennáll. Fontos, hogy a jótállásra kötelezett csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha azt bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.